Géniusz - Akció gázkazán
06 1 770 1030
ugyfelszolgalatgeniuszestarsahu
  • Gázkazánok
  • Kéményrendszerek
  • Termosztátok
  • Tárolók
  • Iszapleválasztók
  • Tisztítószerek
  • Kazánok
  • Radiátorok
  • Bojlerek
  • Konvektorok

Géniusz szótár

2011-08-10 8:41

Átfolyós rendszerű vízmelegítő
Használati meleg víz készítő berendezés, mely a melegvizet átfolyásos rendszerben melegíti. Tehát mindig pontosan akkor, mikor egy csapot megnyitnak.

Elektromos vízmelegítő
Használati meleg víz ellátásra szolgáló elektromos fali készülék. Választható átfolyós rendszerű vagy tárolós kivitelben.

Elektronikus gyújtás
Az égőláng automatikus belobbantása a gázüzemű meleg víz készítő és fűtő berendezéseken. Így nincs szükség az állandóan égő gyújtólángra.

Gázfűtésű átfolyós rendszerű vízmelegítő
A használati meleg víz készítés módja. Amint a házban megnyitnak egy csapot, a víz egy csőrendszeren keresztül átfolyik a gázláng felett, s ezáltal felmelegszik.

Hatásfok norma
A fűtőanyagban rejlő energia hasznosításának mérőszáma. Gázkészülékek esetében az elméleti hatásfok felső értéke 111 %. Például a Junkers kondenzációs készülékek a gáz alsó fűtőértékéhez képest 109 %-os hatásfokot érnek el. Ezáltal a gázban tárolt energiának több mint 97 %-át (a felső fűtőértékhez képest) fűtési meleggé alakítják.

Időjárásfüggő szabályozás
Az előremenő hőmérséklet külső hőmérséklettől függő automatikus szabályozása egy időprogrammal összekapcsolva. Különösen energiatakarékos.

Indirekt fűtésű meleg víz tároló
Tároló a kényelmes használati meleg víz ellátáshoz. Fali vagy álló kazán tudja felfűteni.

Külső fali készülékek
Gáz meleg víz készítő vagy fűtő kazánok, melyeket kéménycsatlakozás nélkül is fel lehet szerelni. A hagyományos készülékeknél a füstgáz elvezetés alumínium csöveken, a kondenzációs készülékek esetében PPs csöveken történik. A külső fali készülékek általában függetlenek a helyiség levegőjétől.

Szénmonoxid
(CO) Színtelen, szagtalan, éghető (700 °C-tól), nagyon mérgező gáz. A 0,05 térfogat-%-ot tartósan meghaladó koncentráció halálos, mivel a szénmonoxid beépül az oxigén molekulák helyére a vér színező anyagába, a hemoglobinba, s ezzel meggátolja a vér oxigénszállítási képességét a szervezet molekuláihoz. A szénmonoxid szerves anyagok (füstgáz, koksztüzek, cigarettafüst) befejezetlen égésekor keletkezik.

A kondenzációs gázkazán:

abban különbözik a hagyományos gázkazánoktól, hogy a füstgázban lévő hőenergia hasznosításával sokkal gazdaságosabban képes fűteni. Amikor nem kondenzációs gázkazánnal fűtünk, az égéstermékkel együtt rengeteg hő is a kéménybe jut. A füstgázban rejlő hőenergiát egy hőcserélő segítségével ki lehet nyerni, az eddig a szabadba távozó vízgőz kondenzálásával több mint 10%-os kondenzációs hőenergia nyerhető vissza a már elégetett gáz hőenergiájából!

A kondenzációs gázkazánok lehetővé teszik, hogy a mai energiafüggő világban egy energiakímélőbb és modernebb fűtési megoldást alkalmazzunk. A folyamatosan emelkedő gáz ár miatt egyre égetőbb igény, hogy a felhasznált tüzelőanyaggal minél hatékonyabban, és ezzel együtt környezetkímélőbb módon fűtsünk.

A termosztát:
Egy anyag állandó hőmérsékleten tartása érdekében annak fűtését vagy hűtését szabályozó eszköz. Egy kapcsoló berendezéshez csatolt hőérzékelő műszerből áll. Amikor a hőmérséklet elér egy előre meghatározott értéket, akkor az előre megadott program szerint az érzékelő ki- vagy bekapcsolja a hűtést vagy a fűtést. Az érzékelő hőmérő gyakran egy bimetál csík, ami egy egyszerű elektromos kapcsolót átkapcsol. A termosztátokat térfűtés vezérlésére, vízmelegítőkben és hűtőgépekben, valamint egy tudományos kísérlet környezetének állandó hőmérsékleten tartására használják.

Remeha:

CALENTA: Teljesen új fejlesztésű fali kondenzációs gázkazán család, szóló es kombi kivitelben. A Calenta nagyon kevés karbantartást igényel, valamennyi alkatrész egyszerűen elérhető, és szinte minden segédeszköz igénybevétele nélkül javítható. A korszerű személyautókhoz hasonlóan a Calenta is jelzi a megelőző karbantartás idejét. A kazán nagy teljesítményéről a teljesen egyedülálló kompakt, öntött, monoblokk Al-Si hőcserélő gondoskodik, amelynek hőátadása 7x jobb, mint a megszokott INOX hőcserélőké! A névleges fűtőteljesítmény akár 3 kW-ra leszabályozható.

AVANTA PLUS: Az Avanta Plus sorozat kategóriájában a legkisebb kondenzációs fali gázkazán család, amely kivételesen nagy teljesítménnyel bír. Tagjai között szóló és kombi kivitel egyaránt megtalálható. A készülékek fejlett vezérléssel rendelkeznek, mely folyamatosan ellenőrzi a biztonságos üzemelés feltételeit és szükség esetén beavatkozik. Az Avanta Plus sorozat tagjai tartalmazzák a fagyás, a vízhiány, a túlnyomás, a levegőellátás zavarai elleni automatikus védelmét. A zajszintje különlegesen alacsony, így a közvetlen környezetüket sem terhelik, működésük az ott tartózkodókat nem zavarja.

AQUANTA: A kondenzációs gázkazán és 100 literes rétegtároló összeépítésével kialakított hőközpont családi házak fűtésére és komfortos használati meleg víz ellátására az egyik legmegfelelőbb választás. Ez a módszer a kondenzációs technológiával párosítva mintegy 15%-kal jobb hatásfokot eredményez a HMV előállítás terén, mint az indirekt fűtésű HMV tárolókkal kialakított rendszerek.

eVITA: Az innovatív fűtéstechnikai megoldásairól és a kondenzációs kazántechnikában betöltött úttörő szerepéről ismert Remeha cég legújabb fejlesztése a Remeha eVita kapcsolt hő- és elektromos energiatermelő berendezés. A CHP kazán a központi fűtés és a HMV számára termelt hő mellett, a benne működő Stirling motor segítségével áramot is generál.

Gázkazán

A gázkazán egy olyan készülék, amely valamilyen éghető gáz, mely jellemzően földgáz vagy PB gáz elégetésével hőenergiát szabadít fel, a felszabaduló hőt közvetítőközeg segítségével - jellemzően víz - közöl távolabbi pontokra. A gázkazánokat a következő módokon csoportosíthatjuk.

Teljesítmény alapján történő csoportosítás:

Kis teljesítményű gázkazán ( 40kW alatt)

A 40 kW alatti teljesítményű gázkazánok jellemzően családi házak kiszolgálására készítik.

Nagy teljesítményű gázkazán (40kW és 40 kW felett)

A 40 kW körüli teljesítményű gázkazánok nagyobb családi házakba illetve kisebb társasházakba kerülnek beépítésre.

A gázkazánoknak nincs felső teljesítménykorlátja, ipari célokra is használhatóak. A magasabb teljesítményigények kiszolgálása elérhető egy nagyobb gázkazán működtetésével vagy több gázkazán egybekötésével, úgynevezett kaszkádvezérléssel. A gázkazánokat az iparban "táv hő" előállításra, közületek hőigényének kielégítésére, és ipari gőz előállítására használják.

Elhelyezés alapján történő csoportosítás:

Fali gázkazán

A fali gázkazánok nevükből is adódóan, falra szerelhető kivitelűek. Relatíve kis súllyal rendelkeznek, jó érintésvédelemmel vannak ellátva, ezért -általában!-fürdőszobában is elhelyezhetőek. Előnyeik az állókazánokhoz képest: kisebb helyigény, falra szerelhetőség (nagyobb variálhatóság az elhelyezésben), és a kisebb súly.

Álló gázkazán

Az álló kivitelű gázkazánok (általában) nagyobb teljesítményűek mint fali társaik, éppen ezért méreteik, súlyuk is nagyobb. Modern kivitelű változataik már belső terekben is elhelyezhetőek.

Funkció alapján történő csoportosítás

Fűtő gázkazán

A modern fűtő kazánok legtöbbje nemcsak fűtési célokra használható, hiszen használati meleg víz előállításra is képesek (lásd: kombi gázkazánok). Így helyettesíthetik a vízmelegítőt is.

Kombi gázkazán (kombinált üzemű gázkazán)

A kombi gázkészülékek funkcióik alapján többcélúak. Fűtésre és használati meleg víz előállítására is alkalmasak.

Hő központ

A hő központok nagy HMV (azaz használati meleg víz)tárolóval vannak ellátva, így nagyobb meleg víz igények kiszolgálására is képesek. A hő központok tárolói nagy mérettartományban mozognak, anéhány 10literesváltozatoktól a több száz literes változatokig.

Égéstér alapján történő csoportosítás

Nyílt égésterű gázkazán

A nyílt égésterű (atmoszférikus) gázkazánok égéstere nincs elzárva a környezetüktől. Az égés során közvetlen környezetéből használja az oxigént (CO képződés lehetőségének veszélye).

Hátrányuk:

- elhasználják a környezetük levegőét,

- a füstelvezetéshez viszonylag nagy kéményt igényelnek (beépítésük, felhasználásuk csökkenő tendenciát mutat, ok: nehéz engedélyeztetés, stb.).

Zárt égésterű gázkazán

A zárt égésterű kazánok égéstere saját környezetétől elzárt, hiszen az égéshez szükséges levegőt minden esetben épületen kívülről nyerik, így nem használják el saját az épületek levegőét, ezáltal biztonságosabbak. A gázok elégetése is hatékonyabb ebben a formában, mert a gáz-levegő arány szabályozott.

Füstelvezetés alapján történő csoportosítás

Kéményes gázkazánok

A kéményes kazánok füstelvezetése egy kémény segítségével történik. A kéményes kazán hatásfokát nagyban befolyásolja a kémény méreteinek megválasztása (optimalizálása).

Turbós gázkazán

A turbós kazánok füstelvezetése egy úgynevezett "turbócsövön" keresztül történik. A füst elvezetését egy ventillátor biztosítja, ennek következtében nincs szükség túlméretes kéményekre. Mivel a füst áramlása itt a kéménytől független, ezért biztonságosabbak mint kéményes társaik.

Megújuló energiák hasznosítása az épületgépészet terén:

Hőszivattyú:

A hőszivattyú arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. Leggyakoribbak a gőz kompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók.

A gőz kompressziós hőszivattyúkban alkalmasan választott hűtőfolyadék gőze áramlik zárt csővezetékben. A gőz a fűteni kívánt oldalon elhelyezett kondenzátorban lecsapódik, miközben hőjét a kondenzátor csőfalán keresztül átadja vagy a helyiség levegőjének, vagy a központi fűtés vizének. Ezután a cseppfolyós hűtőközeg fojtószelepen keresztül expandál, eközben hirtelen elpárolog és hőmérséklete lecsökken. A kisnyomású, hideg gőzt a hideg oldali hőcserélőben a külső környezet felmelegíti, majd a kompresszor összesűríti és visszajuttatja a kondenzátorba, és a folyamat megismétlődik. Megfelelően kialakított hőszivattyúban az áramlás iránya megfordítható, ekkor a berendezés fűtés helyett hűti a helyiséget. A legtöbb esetben a hőszivattyúk hőforrásul a külső levegőt, talajt, esetleg természetes vizeket használnak.

Napkollektor:

A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Esetlegesen fűtésre(is) történőalkalmazása az épületetkiemelten jó hőszigetelését feltételezi, és Magyarország éghajlati, és napsugárzásiviszonyai közöttönállóan fűtésre csak korlátozottan használható, tavasszal és ősszelaz ún.átmeneti időszakban történőfűtésére önállóan is használható, de télencsakkisegítő fűtésként jöhet szóba az alkalmazása. Hőcserélő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek. A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, de ez tévedés, hiszen a napelem funkciója, hogya napsugárzás energiájátelektromos energiáváalakítja.

A napkollektor fényelnyelő rétegét abszorbernek is nevezik. Ez a réteg a fény elnyelése által melegszik fel, majd a hőt egy csőkígyón át vezetik el (szivattyú alkalmazásával). A csőkígyó másik oldalán hőszigetelő réteg van, ennek feladatai:a hatékonyság fokozásaés az átégetés megakadályozása.

Derült, napos időben egységnyi idő alatthozzávetőleg 1 kW erősségű sugárzás érkezik minden négyzetméternyi felületre. Az éves, átlagos napsugárzás Magyarországon 3,17 kWh négyzetméterenként naponta...



« Vissza   Hírarchívum »